Jelentős könnyítés a magyar vállalatok számára:
Elhalasztják az ESG jelentési kötelezettséget
Jelentős fordulat történt a magyar vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentése terén: a magyar Országgyűlés két részletben elfogadta a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. A változtatások elsősorban a vállalati versenyképesség fokozását, az adminisztrációs terhek csökkentését és a KKV-k védelmét szolgálják.
CSRD: két év halasztás és jelentős átalakítás
Az Európai Unió 2025. április 16-án kihirdetett döntése értelmében a tagállamoknak át kellett ültetniük a nemzeti jogba a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló rendelkezés) további hatálybalépésének 2 évvel történő halasztását. Ennek megfelelően a számviteli törvény úgy módosult, hogy:
- A nagyvállalatnak minősülő, nem közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak első alkalommal a 2025-ös helyett csak a 2027. évben induló üzleti évükre kötelező alkalmazniuk a fenntarthatósági jelentést
- A közérdeklődésre számot tartó KKV-knak először a 2026. helyett a 2028. évben kezdődő üzleti évükben kell a CSRD-nak megfelelniük
Kritériumok és további módosítások
A kötelezettség megállapításához három kritérium közül legalább kettőnek kell teljesülnie:
- 20 milliárd forint árbevétel
- 10 milliárd forint mérlegfőösszeg
- 250 fő foglalkoztatotti létszám
A módosítások azonban még nem értek véget. EU szinten folyamatban van a kötelezetti kör és a kritériumok felülvizsgálata. Várhatóan jelentősen emelkedik a létszámra vonatkozó kitétel 1000 főre, ami egyben kötelezően teljesítendő feltétellé válik, így jelentősen csökkeni fog a CSRD hatálya alá tartozó vállalatok száma.
ESG törvény: drasztikus csökkenés a kötelezettek számában
A magyar ESG törvény módosítása még radikálisabb változásokat hozott. A második körben, 2025-ös üzleti évtől kezdődően csak azon nagyvállalatok kötelesek az ESG törvény rendelkezéseinek megfelelni, amelyek:
- A tárgyévet megelőző két évben az éves árbevétele meghaladta a 90 milliárd forintot
- Az átlagos foglalkoztatotti létszáma az 500 főt
- A törvényben rögzített 26 megjelölt TEÁOR szerinti kategóriákba tartozik a főtevékenysége
Szektor-specifikus megközelítés
Érdekes fejlemény, hogy számos, hazai szempontból jelentős ágazatot kivettek a törvény hatálya alól. Nem kötelezettek ESG szempontú megközelítésre például:
- A mezőgazdaságban tevékenykedők
- Az élelmiszeriparban dolgozók
- Az építőiparban működők
Ellentmondásos ugyanakkor, hogy míg a 26 kiválasztott tevékenységi körben benne vannak a pénzügyi szolgáltatások, addig ugyanezen intézményeket a törvény első paragrafusában kiveszi a hatálya alól.
Gyakorlati következmények
Ezekkel a korlátozásokkal drasztikusan csökken az ESG törvénynek való megfelelésre kötelezett vállalatok száma. Az eddigi bő 1000 helyett mintegy 110-115 vállalat marad kötelezett. Ez jelentős adminisztrációs és költségmegtakarítást jelent a magyar vállalati szféra számára.
A módosítások lehetőséget biztosítanak a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetén a támogatási kérelem visszavonására és az új feltételek szerinti újbóli benyújtásra.
Európai trendek és jövőbeli kilátások
A magyar döntések összhangban vannak az európai trendekkel, ahol egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok adminisztrációs terheinek csökkentése. Az európai fenntarthatósági jelentési szabványt (ESRS) is jelentősen egyszerűsíteni fogják, csökkentve a jelentendő témák és területek, valamint a kötelezően közzéteendő adatpontok számát.
Az új feltételek várhatóan 2025 végén, illetve 2026-ban kerülnek elfogadásra és közzétételre, ami további könnyebbségeket hozhat a magyar vállalatok számára.
Forrás: Magro.hu, Forvis Mazars