Lassú digitális átállás:
A magyarok fele egyáltalán nem használja az AI-t munkájához
Meglepő eredményeket hozott a GKI júliusban végzett, 1000 fős reprezentatív mintán készült kutatása a mesterséges intelligencia (AI) magyarországi elterjedtségéről. A felmérés szerint, bár az AI már évek óta velünk van és rohamosan fejlődik, a magyarok jelentős része még mindig hallani sem akar az AI használatáról.
Munkahely vs. magánélet: eltérő használati szokások
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek közel fele soha nem használja az AI-t munkájához vagy tanulmányaihoz, további 17% pedig csak nagyon ritkán tesz így. Ezzel szemben mindössze 8% használja gyakran, 9% pedig nagyon gyakran dolgozik mesterséges intelligenciával a munkahelyén.
Az otthoni alkalmazást tekintve némileg kedvezőbbek a tapasztalatok: a megkérdezettek 64%-a használta már magáncélra az AI-t, ennek egyharmada (tehát összesen 20%) gyakran tesz így. Ez azt jelzi, hogy az emberek inkább hajlandók személyes célokra használni az AI-t, mint professzionális környezetben.
Generációs szakadék a technológia adoptációban
A legnagyobb különbségek az életkor szerinti bontásban mutatkoznak, ami egyértelműen generációs szakadékra utal:
Diákok: az AI-generáció
- A megkérdezett diákok 90%-a használt már AI-t tanulmányaihoz
- 42% nagyon gyakran használja
- További 16% gyakran alkalmazza
Aktív munkavállalók: vegyes kép
- Az aktív munkavállalók 56%-a használ valamilyen AI alkalmazást munkájához
- 17% gyakran vagy nagyon gyakran használja
Ez a trend azt jelzi, hogy az AI terjedését a jövőben a fiatal generációk munkaerőpiaci belépése is fűteni fogja, ami jelentős változásokat hozhat a munkahelyi kultúrában.
Foglalkozás szerinti eltérések
A kutatás foglalkozás alapján is jelentős különbségeket tárt fel:
Legaktívabb felhasználók:
- Önálló értelmiségi munkát folytatók: Ők használják leginkább munkájukhoz a mesterséges intelligenciát
- Vezetők: Magas AI-adoptációs ráta
- Versenyszférában irodai munkakörökben dolgozók: Aktív felhasználók
Kevésbé aktív csoportok:
- Vállalkozók: Meglepő módon kevésbé elterjedt körükben az AI használata
- Közszféra irodai dolgozói: A legalacsonyabb adoptációs ráta
Területi különbségek
A fővárosban – részben a szolgáltatószektor nagyobb súlya miatt – magasabb az AI-t használók aránya, mint a többi településtípuson. Ez a különbség a digitális szakadék újabb dimenzióját jelenti, amely a regionális egyenlőtlenségeket tovább mélyítheti.
Pozitív hír ugyanakkor, hogy a férfiak és a nők AI használata között nem figyelhetők meg jelentős különbségek, ami azt jelzi, hogy a nemek közötti digitális szakadék ebben a területen nem jelenik meg.
Munkahelyi fenyegetettség érzése
Érdekes paradoxon, hogy bár a megkérdezettek 70%-a érzékel valamilyen szintű fenyegetést az AI részéről munkája kapcsán a következő öt évben, csupán 5% tartja jelentősnek ezt a fenyegetést. Ez azt jelzi, hogy az emberek tudatában vannak az AI potenciális hatásainak, de nem érzik közvetlen veszélyben munkahelyüket.
Generációs különbségek a fenyegetettség érzésében:
- Az AI-t egyébként is nagyobb kedvvel használó fiatalok azok, akik jobban féltik munkájukat
- A tanulók jobban aggódnak jövőbeni állásuk miatt, mint a már jelenleg is dolgozók
Szektorális különbségek:
- Leginkább fenyegetettnek érzik magukat: A versenyszférában irodai munkakörben foglalkoztatottak
- Legkevésbé aggódnak: Az önálló értelmiségi tevékenységet folytatók
Következmények a vállalkozások számára
A felmérés eredményei fontos üzeneteket hordoznak a magyar vállalkozások számára:
- Képzési szükséglet: A munkavállalók jelentős része nem ismeri az AI lehetőségeit
- Generációs váltás: A fiatal munkavállalók belépése változást hoz majd
- Versenyelőny lehetősége: Az AI-t korán adoptáló vállalatok előnyre tehetnek szert
- Változásmenedzsment: Szükség van a munkavállalók AI-val kapcsolatos félelmei kezelésére
Jövőbeli kilátások
Az AI terjedése Magyarországon lassabb, mint azt a technológiai fejlődés üteme indokolná. Ez részben kulturális, részben oktatási kérdés. A fiatal generációk munkaerőpiaci belépése azonban várhatóan felgyorsítja ezt a folyamatot.
A vállalkozások számára kulcsfontosságú, hogy proaktívan készüljenek erre a változásra, és befektessenek munkavállalóik digitális kompetenciáinak fejlesztésébe.
Forrás: Pénzcentrum.hu, GKI