A legfrissebb kutatások szerint a magyar vállalatok jelentős előrelépést tettek a fenntarthatósági kihívások kezelésében. Az érintett cégek döntő többsége már komoly lépéseket tett a fenntartható működés irányába, és felismerte, hogy ez nem csupán szabályozási kötelezettség, hanem stratégiai versenyelőny is lehet.
A kutatási adatok szerint szinte az összes jelentéstevőnek, 88 százaléknak van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel. Ez a magas arány azt mutatja, hogy a magyar vállalati szektor komolyan veszi a fenntarthatósági követelményeket, és proaktívan készül fel a jövő kihívásaira.
Az ESG-felelősök kinevezése különösen fontos lépés, hiszen ez biztosítja, hogy a fenntarthatósági szempontok megfelelő figyelmet kapjanak a vállalati döntéshozatalban. Ezek a szakemberek felelősek a fenntarthatósági stratégia kidolgozásáért, végrehajtásáért és monitorozásáért.
A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából. Ez azt jelzi, hogy a fenntarthatóság komplex, többdimenziós kérdés, amely a vállalati működés számos aspektusát érinti. A kritikus területek általában a következő kategóriákba sorolhatók:
Környezeti szempontok: energiahatékonyság, hulladékkezelés, víz- és levegőminőség védelme, klímaváltozás elleni küzdelem. Ezek a területek közvetlenül kapcsolódnak a vállalatok környezeti lábnyomához és a természeti erőforrások fenntartható használatához.
Társadalmi aspektusok: munkavállalói jólét, egészség és biztonság, közösségi kapcsolatok, emberi jogok tiszteletben tartása. Ezek a területek a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és a stakeholderekkel való kapcsolatokat érintik.
Irányítási kérdések: átlátható vezetés, etikus üzleti gyakorlatok, kockázatkezelés, megfelelőségi kultúra. Ezek a területek a vállalati kormányzás minőségét és az üzleti etika betartását biztosítják.
A kis- és középvállalkozások számára a fenntarthatósági követelmények teljesítése különösen nagy kihívást jelent. Gyakran nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal vagy szakértelemmel a komplex ESG jelentések elkészítéséhez. Ugyanakkor a kutatás azt mutatja, hogy a KKV-k is egyre inkább felismerik a fenntarthatóság fontosságát.
A KKV-k esetében különösen fontos a fokozatos megközelítés. Nem szükséges egyszerre minden területen tökéletesnek lenni, hanem érdemes a legkritikusabb területekre koncentrálni, és fokozatosan bővíteni a fenntarthatósági tevékenységeket.
A fenntarthatóság egyre inkább befolyásolja a beszállítói láncokat is. Vannak cégek, ahol a beszállítók kiválasztásánál az ESG pontozás (ESG scoring) számottevő jelentőséggel bír, és számít egy tendernél a döntés meghozatalában. Ez azt jelenti, hogy a KKV-k számára az ESG megfelelőség nem csak szabályozási kérdés, hanem üzleti szükséglet is.
A nagyobb vállalatok egyre szigorúbb ESG követelményeket támasztanak beszállítóikkal szemben, ami ösztönzi a kisebb cégeket is a fenntartható működés irányába. Ez egy pozitív spirált indíthat el, ahol a fenntarthatósági szempontok egyre szélesebb körben terjednek el.
Az ESG megfelelőség egyre inkább befolyásolja a finanszírozási lehetőségeket is. A bankok és a befektetők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatósági szempontokra, és kedvezőbb feltételeket kínálnak azoknak a vállalatoknak, amelyek megfelelnek az ESG kritériumoknak.
Ez különösen fontos a magyar vállalatok számára, hiszen új finanszírozási lehetőségeket nyithat meg. A zöld hitelek, fenntarthatósági kötvények és más ESG-alapú finanszírozási eszközök egyre elérhetőbbé válnak.
A fenntarthatósági kihívások gyakran innovációs lehetőségeket is teremtenek. A vállalatok új technológiák fejlesztésére, hatékonyabb folyamatok kialakítására és innovatív üzleti modellek kidolgozására kényszerülnek. Ez hosszú távon növelheti versenyképességüket és piaci pozíciójukat.
A fenntartható innovációk nemcsak környezeti szempontból előnyösek, hanem gyakran költségmegtakarítást is eredményeznek. Az energiahatékonyság növelése, a hulladék csökkentése és az erőforrások optimális felhasználása mind hozzájárulhatnak a profitabilitás javításához.
A fenntarthatósági jelentések elkészítése nemcsak szabályozási kötelezettség, hanem kommunikációs lehetőség is. A vállalatok bemutathatják stakeholdereiknek, hogy milyen lépéseket tesznek a fenntartható működés irányába, és hogyan járulnak hozzá a társadalmi és környezeti célok eléréséhez.
Az átlátható kommunikáció növelheti a vállalatok hitelességét és javíthatja a stakeholderekkel való kapcsolatokat. Ez különösen fontos a fogyasztók számára, akik egyre inkább preferálják a fenntartható vállalatokat.
A fenntarthatósági követelmények várhatóan tovább szigorodnak a következő években. Az Európai Unió további szabályozásokat tervez, és a magyar vállalatok számára fontos, hogy proaktívan készüljenek fel ezekre a változásokra.
A technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt a fenntarthatósági célok elérésére. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az IoT technológiák mind hozzájárulhatnak a hatékonyabb és fenntarthatóbb működéshez.
A magyar vállalatok fenntarthatósági felkészültsége bizakodásra ad okot. A magas arányú stratégiai felkészültség és a dedikált ESG-felelősök jelenléte azt mutatja, hogy a magyar vállalati szektor komolyan veszi a fenntarthatósági kihívásokat. A hét kritikus terület azonosítása pedig azt jelzi, hogy a vállalatok átfogó megközelítést alkalmaznak a fenntarthatóság területén.
A jövőben fontos lesz, hogy ez a pozitív trend folytatódjon, és egyre több vállalat csatlakozzon a fenntartható működés irányába. A kormányzat, a szakmai szervezetek és a tanácsadó cégek támogatása kulcsfontosságú lesz ebben a folyamatban.
Forrás: HR Portál, MMOnline, IoT Magazin