Felpörgött a vállalkozói kedv:
39%-kal nőtt a vállalkozássűrűség Magyarországon
Figyelemre méltó gazdasági fejlemény rajzolódik ki Magyarországon: az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfriss elemzése szerint az elmúlt 13 évben 39%-kal emelkedett a vállalkozássűrűség, vagyis az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Ez a növekedés különösen jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a 4,1%-os népességcsökkenés ellenére is dinamikusan, 33,3%-kal nőtt a vállalkozások száma.
Regionális egyenlőtlenségek mélyülése
A pozitív összképet azonban árnyalja, hogy a növekedés nem egyenletes területi eloszlást mutat. Egyre markánsabb a főváros és a nyugati országrész gazdasági előnye, míg a keleti és déli térségek leszakadása tovább mélyült. Ez a trend komoly kihívást jelent a területi kohézió szempontjából.
A regionális különbségek növekedését jól jelzi, hogy a vármegyei mutatók szórása a vizsgált 2010-2023 közötti időszakban 13,5-ről 18,1-re emelkedett. Ez a gazdasági centrumok és perifériák közötti olló szétnyílására utal, ami hosszú távon fenntarthatatlan fejlődési modellt eredményezhet.
A vállalkozássűrűség meghatározó tényezői
Hazai és nemzetközi kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a vállalkozássűrűség alakulását döntően a gazdaságföldrajzi tényezők határozzák meg:
- Úthálózat minősége és elérhetősége: A jó közlekedési infrastruktúra kulcsfontosságú a vállalkozások telephelyválasztásában
- Urbanizáció foka: A városi környezet több lehetőséget kínál a vállalkozások számára
- Nagyvállalatok közelsége: A beszállítói láncokba való bekapcsolódás lehetősége vonzó a KKV-k számára
- Helyi iparűzési adó mértéke: Az adóterhelés közvetlenül befolyásolja a telephelyválasztást
Demján Sándor Program területi fókusza
A több mint 1400 milliárd forintos Demján Sándor Program tudatosan azokban a régiókban támogatja a KKV-k beruházásait, amelyek vállalkozássűrűségben és gazdasági fejlettségben lemaradtak az országos átlagtól. Ez a megközelítés hozzájárulhat a regionális különbségek mérsékléshez.
Az elmúlt hónapok döntései alapján a program jelentős mértékben fókuszál a legelmaradottabb régiókra:
- A támogatások közel kétharmada Észak-Magyarországra, Észak-Alföldre, Dél-Alföldre és Dél-Dunántúlra került
- A legtöbb támogatás, 22,6 milliárd forint, az észak-alföldi vállalkozások kapták
Beruházási hajlandóság és gazdasági környezet
A gazdaság térbeli jellemzői nemcsak a vállalkozások számára, hanem azok beruházási hajlandóságára is hatással vannak. A kedvező gazdasági környezetben működő vállalkozások nagyobb valószínűséggel fektetnek be új technológiákba és kapacitásbővítésbe.
A Demján Sándor Program „1+1″ KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében a vállalkozások 5-200 millió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, ami jelentős lökést adhat a technológiaváltásnak és a kapacitásfejlesztésnek.
Hosszú távú következmények
A vállalkozássűrűség növekedése pozitív fejlemény a magyar gazdaság számára, mivel:
- Növeli a foglalkoztatást
- Fokozza a gazdasági versenyt
- Diverzifikálja a gazdasági struktúrát
- Hozzájárul az innovációhoz
Ugyanakkor a regionális egyenlőtlenségek mélyülése komoly kihívást jelent. A területi különbségek további növekedése társadalmi feszültségekhez vezethet és akadályozhatja a fenntartható gazdasági fejlődést.
Jövőbeli kilátások
A vállalkozássűrűség további növekedése várható, különösen a támogatási programok hatására. A Demján Sándor Program területi fókusza hozzájárulhat a regionális különbségek mérsékléshez, de ehhez hosszú távú, következetes gazdaságpolitikára van szükség.
A sikeres területi felzárkóztatáshoz nemcsak pénzügyi támogatásra, hanem infrastrukturális fejlesztésekre, oktatási programokra és a helyi gazdasági ökoszisztéma erősítésére is szükség van.
Forrás: Növekedés.hu, Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány