Lokalizáció vs. fordítás: mikor melyik kell, és mit kapsz a pénzedért

Q: Elég, ha a weboldalunkat AI-val fordítjuk le?

Első vázlatnak igen. A vásárlói döntést befolyásoló oldalaknál és a hirdetéseknél viszont kell mellé piacot ismerő emberi ellenőrzés.

Q: Kell külön SEO minden nyelvre?

Igen. A kulcsszavakat piaconként kell kutatni, és a nyelvi változatokat technikailag is helyesen kell összekapcsolni, hogy a kereső a megfelelő változatot mutassa.

Q: Mennyi ideig tart egy weboldal lokalizálása?

A terjedelemtől, a nyelvek számától és a piaci kutatás mélységétől függ. Érdemes a legfontosabb oldalakkal kezdeni.

Q: Kínai nyelvű lokalizációt is vállaltok?

Igen, magyar, angol és kínai nyelven dolgozunk, kétirányúan: magyar cégeknek külföldre és külföldi cégeknek a magyar piacra.

Ha egy magyar cég külföldi piacra lép, vagy egy külföldi cég a magyar vásárlókat szólítaná meg, előbb-utóbb felmerül a kérdés: elég lefordítani a weboldalt, vagy lokalizálni kell? A rövid válasz: ami tájékoztat, azt elég jól lefordítani, ami a vásárlói döntést befolyásolja, azt lokalizálni kell. A két szót sokan szinonimaként használják, pedig egészen más munkát, más költséget és más eredményt jelentenek. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mi a különbség, mikor melyikre van szükség, és hogyan érdemes elindulni. A G2A Marketing magyar, angol és kínai nyelven dolgozik, a saját weboldalunk is ezen a három nyelven fut, így a tapasztalatainkat is megosztjuk. Kulcs tanulságok A fordítás a szöveget viszi át egy másik nyelvre, a lokalizáció a teljes üzenetet egy másik piacra. A fordítás akkor elég, ha a szöveg célja és közönsége a két nyelven ugyanaz, például egy műszaki adatlapnál vagy használati útmutatónál. A lokalizáció ott szükséges, ahol a szövegnek meg kell győznie valakit: főoldal, szolgáltatásoldalak, hirdetések, ajánlatok. A különbség öt területen dől el: kulcsszavak, megszólítás és hangnem, bizalmi jelek, naptár és ritmus, valamint szabályok. Az AI kiváló első vázlatot ad és gyorsítja a kutatást, de a piaci döntést és a végső ellenőrzést ember végzi. Mi a fordítás? A fordítás egy szöveg átültetése egyik nyelvről a másikra, a jelentés megőrzésével. A jó fordító nem szóról szóra dolgozik, hanem a mondat értelmét adja vissza. A fordítás kérdése: hogyan mondjuk ezt a másik nyelven? A fordítás akkor elég, ha a szöveg célja és közönsége a két nyelven ugyanaz. Például egy műszaki adatlap, egy használati útmutató vagy egy belső dokumentum esetében. Mi a lokalizáció? A lokalizáció egy tartalom teljes hozzáigazítása egy másik piachoz. A nyelv csak egy része: ide tartozik a megszólítás, a kulturális utalások, a bizalmi jelek, a pénznem, a dátumformátum, a keresési szokások, a helyi szabályok és az időzítés is. A lokalizáció kérdése: mit kell ezen a piacon mondanunk ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt érjük el? A lokalizáció ott szükséges, ahol a szövegnek meg kell győznie valakit: a weboldal fő oldalain, a hirdetésekben, a közösségi médiában, az ajánlatokban. Miben különbözik a fordítás és a lokalizáció a gyakorlatban? A két megközelítés közötti különbség öt területen dől el. Az alábbi táblázat összeveti, mit csinál ezeken a területeken a fordítás, és mit a lokalizáció. Terület Fordítás Lokalizáció Kulcsszavak A meglévő kulcsszólista lefordítása Külön kulcsszókutatás minden piacra Megszólítás és hangnem A forrásszöveg hangnemének megtartása A piacon elvárt megszólítás és hangnem Bizalmi jelek Ugyanazok a díjak és ügyfélnevek Az adott piacon meggyőző bizonyítékok Naptár és ritmus A hazai időzítés átvétele A helyi ünnepekhez és üzleti évhez igazítva Szabályok Nem vizsgálja Piaconként ellenőrzi, kétes esetben jogász bevonásával Kulcsszavak. A lefordított kulcsszólista szinte soha nem azonos azzal, amire az adott piacon ténylegesen keresnek. Egy magyar keresőkifejezés angol fordítása lehet nyelvileg pontos, és mégis alig keresett. A lokalizációban ezért minden piacra külön kulcsszókutatás készül. Megszólítás és hangnem. A magyar weboldalak egyre inkább tegeződnek, egy kínai B2B-szövegben viszont a formális megszólítás az elvárt. Az angol semleges „you” elfedi a különbséget, de a hangnem ott is számít: ami egy amerikai olvasónak lendületes, az egy brit olvasónak túl harsány lehet. Bizalmi jelek. Ami az egyik piacon meggyőző (egy hazai díj, egy ismert magyar ügyfél neve), az a másikon semmit nem mond. Piaconként végig kell gondolni, mi bizonyítja, hogy megbízható vagy. Naptár és ritmus. Az ünnepek, az iskolai szünetek és a cégek pénzügyi éve országonként eltér. Japánban a legtöbb cég üzleti éve áprilisban kezdődik, Ausztráliában júliusban. Egy B2B-kampány, amely a magyar Q4-hez igazodik, egy másik piacon rossz időben szólhat. Szabályok. A reklámra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok piaconként eltérnek. Egy, az egyik országban megszokott állítás a másikban kockázatos lehet. A lokalizáció során ezt is meg kell nézni, és kétes esetben jogászt kell bevonni. Mennyibe kerül a lokalizáció, és mit kapsz érte? A lokalizáció drágább és lassabb, mint a fordítás, mert több munka van benne: piackutatás, kulcsszókutatás, kreatív átírás és ellenőrzés. Cserébe a cél nem az, hogy a szöveg idegen nyelven is létezzen, hanem az, hogy ott is eladjon. Ezért nem kell mindent lokalizálni. Egy jó kiindulási szabály: ami a vásárlói döntést befolyásolja (főoldal, szolgáltatásoldalak, hirdetések, ajánlat), azt lokalizáld; ami tájékoztat (adatlap, ÁSZF-fordítás szakfordítóval, útmutató), azt elég jó minőségben lefordítani. Hol segít az AI a fordításban és a lokalizációban? Az AI-fordítók ma kiváló első vázlatot adnak, és a lokalizáció kutatási részét is gyorsítják: segítenek összegyűjteni, mit keresnek egy piacon, milyen hangnemben kommunikálnak a versenytársak, milyen kérdései vannak a vásárlóknak. A piaci döntést és a végső ellenőrzést viszont